Tankó Andrea : Én-ösvények – legigazibb mese

Volt egyszer egy ember, kit úgy hívtak, Én. Apró, kör alakú faházban lakott két városjelző tábla között, a réten. Nem messze egy sok fenyő- és tölgyfalakta erdőtől. Egy reggel Én úgy ébredt, hogy a ma adta perceit teljességében megéli. Gyorsan kipattant az ágyból,...

Csongor Andrea: Homokszemek – legédesebb mese

Fáradt, mindent látott homokszemek vagyunk, és akkoriban egy játszótéri homokozóban éltünk. Én gömbölyű vagyok, de vannak szögletes homokszemek is, néhányan igazi kristályok, és mindannyian különlegesek. Vannak közülünk színtelen kvarcok, rózsaszínű homokszemek, és...

Pin It on Pinterest