Egy verőfényes téli nap elindultunk szánkózni a barátnőimmel.
A dombhoz érve furcsa csillogásra lettünk figyelmesek. Közelebb mentünk, hogy lássuk mi történik ott. Egy férfi volt, aki virító zöld rövidnadrágot, kék rövidujjú inget viselt és arca fénylett a boldogságtól. Döbbenten néztük, és megkérdeztük, hogy ki Ő? Erre azt válaszolta, hogy Ő a Mikulás. Annyira elcsodálkoztunk, hogy tátva maradt a szánk. Megkérdezte, hogy van- e kedvünk vele menni, és mi természetesen igent mondtunk. Erre egy hatalmas szél felkapott minket és már röpültünk is az ég felé. Megérkeztünk hamarosan a birodalmába és egyből a játékgyárban huppantunk a földre. Ott a hópelyhek sürögtek- forogtak, készítették a játékokat a gyerekeknek és a napsugarak csomagolták szép színes ajándékpapírba, dobozokba és ajándéktasakokba. A kék inges kérésére mi is beálltunk a munkába. Nagyon sürgetett az idő, mert egy órán belül indulni kellett az elkészített csomagokkal. Szent Miklós püspök névnapjának előestéje volt, és mi izgatottak voltunk akárcsak az otthon várakozó gyerekek. A Mikulás sietve elindult a repülőszőnyegén, és gondolhatjátok, hogy mi is vele tartottunk. Villámgyorsan szálltunk, és amikor egy házhoz értünk, ajándékokat osztogattunk, de nem a kéményen kereszül dobtuk be, ahogy azt eddig hittük. Egyszerűen elmondtuk a csomagnak a varázsmondatot: „ Be a gyerekek csizmájába!”, és a megfelelő csomag indult is gazdájához. Képzeljétek, nekem is megengedte, hogy egyet útjára engedjek. Ez számomra nagyon megtisztelő érzés volt. Amire kérdeztem volna valamit a Mikulástól, már késő volt, mert újra ott álltunk a dombon, ahonnan elindultunk, majd egy távolról jövő kiáltást hallottunk: Köszönöm!
Ez egy feledhetetlen élmény maradt számomra. Ahányszor erre gondolok, mindig a fülembe cseng a Mikulás szeretetteljes, vidám, szívmelengető hangja.
+36 70 9432105
mese@tekergomeseosveny.hu
