Ébren vagyok, mindent hallok.
Varázslatok, nem találtok!
Szabadság, én arra vágyom!
Valóságból átutazom.
Mikor ellep sötét festék
Szemeimre nehezedjék,
A kiskapu megjelenjék
Azon én is átsétálnék.
Utazásra kerül sor!
Zúg a szél és száll a Hold.
Megérkeztem fehér térre,
Északi vidék közepére.
Látok egy jól ismert arcot,
Arcon fehér hótakarót.
A Mikulás felém tartott!
Gondtalanul rám mosolygott.
Mosolyát már jól ismerem,
Ő róla szól minden telem.
A gyárát most felfedezem,
E tudás nem érdektelen.
Üzeme nagy és tekergő,
Benne minden meglelhető.
Valami mégsem volt rendben,
Odabenn mindenki kedvtelen.
A kis manók robotolnak,
A mesékben boldogabbak.
Felkelt bennem egy indulat
S ekkor minden elporladt.
Merre a sok mosolygó arc?
Elűzte az emberi dac
Sokat kér a karácsonytól,
a szeretet ünnepétől.
Ellepte a fény a reggelt,
Álmaiból megint felkelt,
Miért keserű a reggeli?
Mikulás biztos létezik?