Fábián Annamária

21442062_1568170606591414_1006671868_n

Fábián Annamária

Reám néztél, nevettél, megtudták a faluban, hogy szerettél. Mindig azt mondták, hogy csak a tekergésen jár az eszem. És lám, milyen igazuk volt! Tekergünk, s ezzel a tekergéssel világot hódítunk. De nem akármilyen világot! Körbetáncoljuk a gyerekek szívében rejtőző, kacsalábon forgó palotát, dalolunk a felnőttek gondolataiban rejtőző sárkánynak, aki átenged a hídon, egészen a szív kapujáig. A mi világunk olyan világ, ahol a mogorva emberből ragyogó szemű gyerek lesz, ahol a BúsKirályfi velünk együtt melegedik az erdőben, ahol madárének kísér az úton, ahol a tekergő dallamok kezet fognak a mesével és minden szívbe bekérezkednek. Szeretünk, mesélünk, dalolunk, néha felkap a szellő és repülünk ide-oda, hogy minél több emberhez eljusson az igazság, a bölcsesség és az öröm. Varázslók vagyunk és álmodozók. Tekergők, de tudjuk, hova akarunk megérkezni: minden kisgyerek és nagyra nőtt gyerek szívéhez. Ez egy életen át tartó tekergés a csodavilágban. Életet adó mesével, énekelve vándorolunk.
Gyertek, mert mindenkinek jut belőle! Erdély tájairól érkezve, az ottani csodákról dalolok.

This entry was posted in miért tekergek. Bookmark the permalink.

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.