Ég és föld között, együtt, kéz- a kézben, közösséget alkotva.
Ez jellemezte a tekergő csapatépítő hétvégénket.
Az oda vezető út már önmagában egy összerázó volt, az együttlét pedig megkoronázta mindezt. Szeretünk kirándulni, játszani, tanulni, ünnepelni. Új sárkányost is avattunk, Levente, aki hosszú évek óta a háttérből segíti utunkat, ezentúl sárkányháton repül velünk tovább; Csilla, aki nemrég ült fel sárkánya hátára, már tagja a csapatnak; új önkéntesünk, aki ősz óta fogja kezünket, Kinga, csapattaggá simult. Négy szülinapost köszöntöttünk, farsangoztunk, táncoltunk, nevettünk és sírtunk egymás vállán, és sokat-sokat tanultunk. Mert fontos, hogy egymástól tanuljunk, megújuljunk, ezáltal is jobban megismerve egymást. Marianna Kovács, a Világszárnya tiszteletbeli elnöke és Zsolt Pinter, a szövetség elnöke volt ebben segítségünkre. Még látjuk magunk előtt a tevekaravánt, Marianna gyerekkori emlékeit, még fülünkben csengnek egymás meséi, még cikáznak a mesebeli képek. A sok beszélgetés, a történetek, a mesék összefonódnak, kavarognak körülöttünk, mint a mese színes köpenye, magasba emelnek, közösséggé kovácsolnak. Ezek vagyunk mi, tekergők, egy hatalmas szeretetgombóc. Hálásak vagyunk, hogy a gombócon a tejszínhab, Marianna és Zsolt voltak.
És ne feledkezzünk meg a segítőkről sem, menet és jövet is házigazdáink segítő keze juttatott fel a felhők alá, és vissza a való világba. Szeretettel ajánljuk ezt a csodálatos helyet mindenkinek.
Fotók: @ambromeda.com
