Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy Mikulás.
Ez a Mikulás egy olyan helyen lakott, ahol senki se lakott. Egy hegyen túl és még azon is túl, egy fal mögött. Ez a fal csak akkor nyílt ki, amikor a Mikulás azt mondta HO-HO-HOO. Senki nem tudott bejutni a falon, mert csak a Mikulás hangjával nyílt a fal.
De tudni kell, hogy a Mikulás nem csak ugyanazt a ruhát viseli, hanem mindig mást, és nem tudjuk, hogy ő az, és nincs szakálla, mint a Télapónak.
Azt tudom jól, hogy nagyon szeret jönni-menni. Legutóbb Kínában volt, de nem leplezte le magát. Azt is tudni kell, hogy ő nem visz ajándékot, csak annak, akit ő kiszemel. Eddig három gyereknek vitt.
Be sem mutatkoztam! Lenke nyomozó vagyok. Felkértek engem, hogy nyomozzak a Mikulás után. De még csak annyit tudok, hogy a csingbőkök szállítják a Mikulást, valami ló-zsiráf-nyúl-bogár alakjuk van. Egyszer majdnem elkaptam egy csingbőköt.
Nemrég egy kiállításon voltam, ahol láttam egy embert, aki nagyon furán viselkedett! Nézett egy festményt, amin egy Mikulás volt és azt mondta: „Hm…ez nem én vagyok!”
Elmesélem első találkozásunkat!
– Jó napot!
– Jó napot!
– Segíthetek?
– Nem, köszönöm!
– Szembenézne velem?
– Hát … jó!
– ..helló!
– Szervusz!- mondta a Mikulás.
Akkor láttam először szemtől szembe a Mikulást! Úgy nézett ki, mint én, csak egy kicsit idősebb volt!
Mentünk, leültünk egy székre és beszélgettünk.
Elmesélte az életét, és én is neki. Kérte, hogy mutassam meg a kezemet. Odanyújtottam és meglátta a bütyköt a kezemen. Rájöttünk, hogy rokonok vagyunk! Aztán elmondta, hogy szeptember 14-én el kellett mennie otthonról a családjától, mert megbízták, hogy vigyen ajándékot annak a gyereknek, aki jó. Ugye a mostani világban sajnos nagyon sok rossz gyerek van, és eddig három gyerek kapott ajándékot.
Elmondtam, hogy hat évesen az én apukám is pont szeptember 14-én ment el. Észrevettem, hogy ő az apukám! Megörültem neki és ő is nekem! Megmondtam neki, hogy jöjjön haza hozzám és találkozzon anyukámmal. Beleegyezett!
Azóta nagyon szeretünk együtt sütit enni és tejet inni!
Pár hét múlva már mindenkinek tudott ajándékot vinni. A gyerekek minden karácsonykor látják.
Ez az én mesém!
Itt a vége, fuss el véle!