Kleisz András (11 éves): Sárgagulyás

Egyszer volt, hol nem volt, volt egy falu, név szerint Sárgagulyás. Hogy miért ez volt a neve? Azt rajtam kívül senki se tudja. De ha végighallgatjátok a mesémet, ti is megtudjátok.Ebben a faluban minden évben megrendezték a híres-neves Gulyásfőző versenyt. Messzi földről érkeztek a gulyásfőzők, sőt egyszer még maga a királyfi is szerencsét próbált, ugyanis a nyeremény 10 aranyforint volt. Volt a faluban egy igen szegény ember. Gondolta magába, hogy benevez, mert hát sok pénz az a 10 aranyforint. Másnap reggel már kint a téren lelte a nap első sugara. Ahogy ott ügyködött a bogrács körül, hát eszébe jutott, hogy nincsen neki piros paprikája, amivel szép pirosra festené a gulyást. Mit gondolt, mit nem: hozott otthonról egy üveg sütőtöklevet, hogy majd avval színezi a gulyást. Ahogy ottan főzte-főzögette, hát felkiáltott a rikkancsfiú, hogy 10 perc múlva bírálás. Fogta az ember a sütőtöklevet s az egész üveggel beleöntötte a gulyásba. Eltelt a tíz perc s újra megszólalt a rikkancsfiú:

  • Letenni a fakanalat! Bírálás!

A szegény ember maradt utolsónak. A bíró a bográcsa fölé hajolt s nagyot szimatolt a gőzbe:

  • Hű, de jó illata van!

Aztán kivett egy kanállal s jól megnézte:

  • Hű, de szép színe van!

Aztán megkóstolta:

  • Hű de finom íze van!

Aztán felkiáltott:

  • Itt a nyertes!

 Mindenki látni akarta a győztes gulyást, mindenki meg akarta kóstolni, de a szegény ember se volt ütődött! Két aranyforintot kért egy tányér gulyásért! Ebből úgy meggazdagodott, hogy a mai napig hintóval jár.

Az összes ember szerette a sárgagulyást és a falun is rajtaragadt a név: Sárgagulyás. Aki nem hiszi, járjon utána!

Kategória: Baja | A közvetlen link.

Egy hozzászólás a(z) 0ejegyzéshez

  1. Márta méni szerint:

    Szerzek magam is egy aranyhintót és amint meglesz Isten engem úgy segéljen utánna járok.

Minden vélemény számít!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.