Horváth Balázs (13 éves): A szegénylegény gazdagsága

Egyszer volt hol nem volt élt egyszer egy szegénylegény. Ennek a legénynek nem volt semmi mása csak egy kis kunyhoja meg egy lova. Az ifjúnak még nem volt se mennyasszonya se gyermeke pedig már harminc esztendős volt. Ennek a fiúnak volt egy kedvenc időtöltése, mégpedig a horgászat.

Egyszer az ifjú el is indult a lován a tóhoz. De ez a tó nem volt olyan közel hisz át kellet menni egy erdőn. Amikor odaért akkor megcsinálta azt, amit ilyenkor szokott. Kikötötte a lovát egy fához, lement a partra és kipakolta a horgászfelszerelését. Telt múlt az idő, amikor egyszer csak megrezdült a pecája. A legény gyorsan felugrott a fűből és ki is húzta a nagy halat, ami nem volt baj hisz megéhezett. Az ifjú gyorsan letette a halat és elment fát hozni a tűzhöz. Meggyújtotta, tüzet csinált és elkezdte megsütni a fogást. A fiú visszatette a pecát és várta hátha lesz még kapás. Egy óra elteltével már meg is sült a hal. A legény a halat megette, a lovának pedig elment a közeli almafához és hozott neki almát. Amikor jóllaktak látta, hogy a horgászbotja nagyon mozog. Abban a pillanatban odaszaladt és kihúzta könnyedén a fogást. Ez a hal egy aranyhal volt, aki így szólt:

–Ha visszadobsz, választhatsz kettő dolog közül

–Rendben, de mi lenne az a kettő dolog?  –kérdezte a szegénylegény

–Az egyik az, hogy meggazdagodhatsz a másik pedig, hogy megmutatom az utat és kimenekíts egy szép leányt a sárkány fogságából.

–Az ifjú legénynek ez nem volt kérdés egyből rávágta, hogy megmenti a szép leányt.

A halat visszadobta, és abban a pillanatban megnyílt előtte egy út az erdőben. Gyorsan kikötötte a lovát és elindult vele az ösvényen. Ez a hely sötét és hideg volt. A legényt ez nem érdekelte és csak ment egyenesen, amikor belebotlott egy jótakaró törpébe. A lóról leszállt és megkérdezte a törpét:

–Hát maga kicsoda?

–Én egy jótevő törpe vagyok, és azt ajánlom, hogy fordulj vissza, mert egyenesen nagyon rossz dolgok vannak.

–Miféle dolgok? –kérdezi a legény

–Nagyon nehéz és rossz feladatok, amiken már sokan elbuktak.

–De ott van a szép leány is nem?

–Igen

Amikor az ifjú meghallotta az igent egyből visszaugrott a lovára és nekiindult a nagy útnak. Ebben az erdőben nem volt se nappal se éjszaka. Mentek csak mentek, amikor elsőnek egy nagy széles folyó megállította őket. A legény gondolkozott, hogy mitévő legyen és végül arra jutott, hogy épít egy ladikot. A fiú összebarkácsolta, de mielőtt vízre szállt volna mondta a paripájának, hogy maradjon itt, míg vissza nem ér. A ló szépen szót fogadva le is feküdt egy fa alá az ifjú pedig vízreszállt és csak csorgott a folyón, de annyira kimerült, hogy el is szunyókált. Egyszer arra ébredt fel, hogy egy kőbe ütközött. Kiszállt és gyalog folytatta az útját. Mikor már három órája sétált egyszer csak meglátott egy hatalmasnál is hatalmasabb szakadékot. A legény jól látott messzire így látta, hogy a túlsó szigeten egy nagy vár van. Akkor arra jutott, hogy épít egy hidat, de tudta, hogy ez jó sok nap lesz, mire megépíti. De az ifjú ez miatt nem búslakodott így nekilátott a második feladatnak is. Épített, kötött vágott faragot és, kész lett a híd. Ez a munka neki hét napon át tartott, ami nagyon kemény munkát igényelt. De kész lett és át is kelt a hosszú hídon. Amikor átért látta, hogy ott van egy nagy félelmetes háromfejű sárkány. Gondolta magában le kell győzni így vissza is sietett a túloldalra, hogy készítsen pár harci szerszámot. Mikorra kész lett nekiindult, hogy meg birkózzon a saját és a szép leány életéért. A fiú ott állt a szörny előtt és azon tanakodott hogyan győzze le. A sárkány egyből tüzet okádott az ifjú legényre, de ő ezt kivédte a pajzsával így vissza tudott támadni. Ezt úgy tette, hogy felmászott a sárkány lábán és a szívébe döfte a kardját.  Az óriás kidőlt mivel meghalt. A hős legény már csak besietett a várba, hogy megkeresse a szép leányt. Meg is találta ekkor a fiú így szólt:

–Megjöttem érted te szép leány

A lány rá nézett és szerelembe is esett. Az ifjú legény gyorsan megfogta a kezét és együtt futottak vissza a megépített hídon, utána vízre szálltak a csónakkal, amivel utaztak fél napig mire visszaértek a legény paripájához. A legény észrevette, hogy a lónak valami baja van. Akkor épp arra jött a jótevő törpe és megkérdezte:

–Hát maga visszaért a szép leánnyal?

–Igen visszatértünk csak a paripámnak van valami nagy baja.

Ekkor a törpe megvizsgálja és beadott neki egy csodagyógyszert. A ló tizenhárom perc elteltével magához is tért és lábra is állt. A legény és a szép leány felültek rá és elmentek vissza a fiú lakhelyére. A szegénylegény össze házasodott a szép leánnyal és egy hatalmas lakodalmat tartottak a faluban. Később három gyerekük is lett. A legény visszament a tóhoz és előhívta az aranyhalat. A hal előbújt és a fiú azt mondta neki:

–Képzeld elvettem feleségül a szép leányt már gyerekeink is vannak és nekem ez a gazdagság.

A hal csak annyit mondott:

–Büszke vagyok rád, hisz jól döntöttél.

A hal visszament a vízbe, ahogy a legény is hazament, és ha a nagyanyóm is tovább mesélt volna, akkor az én mesém is tovább tartott volna.

Kategória: Baja | A közvetlen link.

Egy hozzászólás a(z) 0ejegyzéshez

  1. Tóth Lìvia szerint:

    Balázsban egy királyfi veszett el, de meseíróként újjászületett!

Minden vélemény számít!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.